Cleveland

Mivel a blog.hu szerkesztője elég nehézkesen kezeli a képeket, úgy döntöttünk, hogy átköztöztetjük a blogot egy másik blogoldalra. A nyertes a Blogspot lett, a Google blogszolgáltatása.

Mostantól kezdve légyszi ezen a címen keressétek a blogunkat. Persze átvittük az eddigi bejegyzéseket is, hogy minden meglegyen egy helyen.

Végre megírtam a szülinapos cikkemet (tudom, lusta vagyok és sokáig húztam), tessék odamenni és elolvasni.

 Láttam papagájvirágot, csak úgy a parkolóban nőtt...

Pálmafák...

Néhány kép már szürkületben készült, kocsiból, menet közben...

Szörfözni voltak:-)

Hadihajó

Csak egy fa...

És az óceán...Nagyon hangos volt, borzasztóan, ilyet még nem hallottunk, a tengerek nem ilyen hangosak. És nem lehetett fényképezni, mert annyira párás volt a levegő, hogy csak pöttyök látszódtak a képen, ha távolabbra akartunk fényképezni.

 Zsolt most dolgozni van, így gondoltam, hogy néhány képet teszek fel, amiket tegnap Newport Beach-be menet a kocsiból készítettem, illetve néhány különbséget leírok, ami itt más, mint Ohio-ban, és legfőképpen, mint otthon.

Nos egyrészt California államban az élelmiszereken is van adó, nem úgy, mint Ohio-ban. Nagyon meglepődtünk, mert nem gondoltuk, hogy van olyan állam, ahol az élelmiszerre is raknak adót. Egész pontosan ez úgy van, hogy ami ár a polcon van, arra a kasszánál még rászámolnak itt 8,75%-ot, Ohio-ban 7,85%, csak ugye Ohio-ban az élelmiszerre nem.

Aztán van itt egy nagyon érdekes dolog az autópályákon. Csak az érzékeltetés kedvéért, 6+1 sávos az autópálya, ingyen van, és minden sávban a felezővonal végig van rakva prizmákkal, hogy jobban lásd a sávokat. Azért 6+1 sávot írtam, mert az a +1 sáv, a legbelső, az a Carpools sáv, ami azt jelenti, ki is van írva a sáv melletti táblákra, hogy akkor használhatod, ha a kocsiban 2 vagy több ember ül. Így próbálják rávenni az embereket, hogy ne egyedül használják a kocsikat, hanem mondjuk a kollégáddal, ha megoldható, akkor egy kocsival menjetek dolgozni, vagy férj, feleség, ha teheti egy kocsival menjen, ne kettővel. Tegnap, ahogy mentünk, figyeltük a kocsikat, és valóban, a kocsik 95%-ban egy ember ült. Egészen hihetetlen volt.

Vacsorázni mentünk Newport Beach-be, valami tengeri kütyüt enni. Zsolt találta ezt az éttermet: http://crabcooker.com/. Nagyon hangulatos, olyan kocsma jellegűnek néz ki kivülről, belülről sem sokkal jobb, de ez csak a látszat. Remek hely! A plafonról lóg le egy cápa, a következő felirattal:"GREAT WHITE SHARK, 12 ft. long-1400 lb., caught feb. 10. 1960., 100 yards off our shore" Bekeretezett újságcikkek is vannak a falon, amelyek a nagy fogásról szólnak.  Megkérdeztük, hogy ez valóban az a cápa-e, a pincérnő határozottan állította, hogy igen. Olyan ez, mint nálunk a fácán a falon...

A kaja nagyon jó volt, a felszolgálás tipikus amerikai...papír tányér, eldobható evőeszköz... $15-ért hatalmas szelet, másfél tenyérnyi 2 cm vastag lazacot kaptam 2 féle körettel, Zsolt szintén ugyanennyiért evett garnélarákot, fésűkagylót és halat vegyesen.

 Tegnap este rendben megérkeztünk, csak kisebb kalandjaink voltak, de arról majd később....

 Holnap (azaz január 24én) megyünk Kaliforniába! Az történt ugyanis, hogy ezen a héten hétfőn vagy kedden derült ki, hogy Zsoltnak egy Los Angeles-hez közeli helyen kell bemutatnia azt a gépet, amelyre a programot írja, egy potenciális vevőnek. Az tehát adva volt, hogy Zsolt hétfőtől csütörtökig napozik Kaliforniában:). Aztán úgy alakult, hogy én is elkísérem, és vasárnap jövünk csak vissza Cleveland-be. Zsolt vesz ki szabadságot péntekre, én pedig simán hiányozhatok ennyit a suliból. (Most jut eszembe, hogy arról még nem is írtam, hogy járok angolt tanulni...na majd a következő posztban.)

Kicsit gondban voltunk ezzel az utazással, mert mi nem igen hoztunk magunkkal nyári ruhát, hát ugye mi a télbe jöttünk, gondoltuk, majd tavasszal bevásárolunk. De ez most nagyon megváltozott, mivel Los Angelesben 25 Celsius fok van. Zsoltnak még szandija sincs, és itt nem is kaptunk, majd ott kell vennünk:) Zsolt ruhailag jobb helyzetben van, neki van rövid nacija és pólója is, nekem mindössze egy rövid nacim van. Viszont nekem van szandim:) Kedden első dolgunk lesz valami boltba elmenni. 

A repülő út Cleveland-ből Orange County-ig kb 7 óra, Denverben kell átszállnunk. Itt Magyarországhoz képest további 3 óra időeltolódás van, szóval amikor otthon este 9 lesz, LA-ban akkor van dél. Ez a reptér igazából Santa Ana-ban van, ez ismerős lehet a Catherine Zeta Jones  és Antonio Banderas-féle Zorro-ból. (Santa Ana aranyát bányásszák).

Már kitaláltuk, hogy nagyjából mik azok, amiket meg szeretnénk nézni. Először is a legfontosabb hely ahová elmegyünk, az a Universal Studio. Van egy ilyen túra, amelyen körbe visznek a díszleteken, fogjuk látni pl. a Született feleségek Lila akác köz utcácskáját is, megnézzük Bree házát, meg a többiekét...már nagyon izgatott vagyok! Érdekesnek ígérkezik a Természettudományi Múzeum is. Megnézzük a hírességek sétányát (http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollywood_Walk_of_Fame) is Hollywood-ban Aztán természetesen az óceánhoz is lemegyünk. Megnézzük Long Beach kikötőit. Aztán Oceanside is ott van a Private Practice-ból. Van egy Pacific Coast Highway nevű út, ami végig megy a parton, rálátsz az óceánra, keresztül megy Newport Beachen (Narancsvidék) is. Ezen végig kell mennünk, mindenki ezt mondta még eddig, mert annyira gyönyörű az egész.

Számomra ezek a leghihetetlenebb dolgok. Eddig otthon a kanapéról néztük azt a rengeteg amerikai sorozatot, filmet amelyek egy része éppen ezen a környéken játszódik. És most mi oda megyünk. Azokra a helyekre, amiket eddig csak filmen láttunk. Nagyon furcsa érzés. Eddig ilyen szempontból nem is tudatosult bennem, hogy az USA-ban vagyunk. Cleveland is csak egy olyan város, mint otthon, na jó csak majdnem olyan, de minden esetre nem épp filmes paradicsom, semmi élményem nem volt otthonról Cleveland-del kapcsolatban. Igazából számomra nem ez jelenti Amerikát, nem érzek semmi olyasmit, hogy "hurrá Amerikában vagyunk mennyire olyan, mint amit a filmekből láttam!" De Kalifornia egészen más. Azt már láttam filmen, most megnézhetem a valóságban is. Roppant furcsa, most, hogy írom ezeket a sorokat is, végi azon gondolkodok, hogy jé, tényleg itt vagyok! Csípjen meg gyorsan valaki!:)

Képekkel lehet, hogy a héten is jelentkezek, de a jövő7en tuti. Igyekszek rengeteget fényképezni, ki tudja el jutunk-e még valaha oda?!

 Még Szilveszter napján voltunk sétálni egy közeli parkban, kocsival csak kb. 8 percre van. Gyönyörű idő volt, gondoltuk elvisszük a kutyát meg magunkat egy kicsit sétálni. Nagyon szép a park, van tó, mini vízesés, erdő...szóval minden. És ami még van a parkban, ami számunkra egészen meglepő volt: van csomó pad asztallal, és minden pad mellett láttunk egy oszlopon valami furcsa vas dobozt, ezek a dobozok grillsütők. Kimegy a család a parkba, viszi a sütögetni valót, meg faszenet és ott meg tudja csinálni. Ha esne az eső, arra az esetre pedig van egy fedett épület, szintén asztalokkal, kandallóval és árammal(!). És ez egy közpark. Nem kell érte fizetni, csak úgy van és lehet használni. Íme a képek:

 Tegnap és tegnapelőtt annyi hó esett, hogy szegény Yoyo nem tud csak ott menni, ahol el van takarítva a hó. A járdákat itt nem igen szokás takarítani, kénytelenek voltunk hát a sarokig egy hólapátnyi nyomot csinálni, hogy eljussunk a szokásos séta helyünkig, a golfpályáig. Egyszer-kétszer megpróbálkozott Yoyo azzal, hogy belemegy a hóba, de szegény ahogy beleugrott, rögtön el is merült, nem tudott benne továbbmenni, volt amikor kifele se tudott jönni, nekünk kellett kiszabadítani. Emiatt ugye a kertbe se tud kimenni, mert ott is elmerül a hóban, ezért csináltunk neki egy körutat a hóba :) Ez is csak egy hólapátnyi széles, de neki ugye elég. Le is fényképeztem a Yoyo-utat, a hóban elmerülésről azonban sajnos nem sikerült képet készítenem...:)

Lassan jön a szülinapom, és mint számomra kiderült, a cégnél az a szokás, hogy minden hónapban egyszer megünnepeljük azokat akiknek az adott hónapban szülinapjuk volt. Persze a januárommal rögtön az év elsőjébe beleestem.

Volt jó kis közös torta, jó amerikai szokás szerint borzasztó szinekben:

De azért finom volt. 

Este persze Reni is meglepett egy tortával, amit ő sütött:

Itt van közelebről, már felvágás után: 

Ez persze még finomabb volt :-)

 Ekkora hatalmas lába van a postásunknak:)

 Olyan nehézségekbe ütköztem, amikre a kiköltözésünkor nem is gondoltam. Rengetegszer végiggondoltuk, hogy mi az amit feltétlenül hoznunk kell, mert itt biztosan gond lesz a megvásárlásuk. Csomó dolog eszünkbe is jutott, mint pl. jó minőségű házi őrölt paprika, házi pálinka, hoztuk a Zepterjeinket, Tuppereket...ruhát szinte alig... :) Aztán megérkeztünk, teltek múltak a napok, lassan kipihentük a repülőutat, megszoktuk az időeltolódást és kezdtek kiderülni, hogy mi az, ami kell a mindennapi főzéshez. Kiderült, hogy a nokedliszaggató otthon maradt a krumplinyomóval, kenyértartóval karöltve...gondoltam nem lehet probléma, Tupper itt is van, hát rendelek. Na igen, ha ez ilyen egyszerű lett volna. Itt ugye elképesztő mennyiségű készétel van. És ez vonatkozik a nokedlire is például. Hiába a Tupper, az Ebay, az Amazon.com, sehonnan sem tudtam szerezni nokedliszaggatót, semmilyet, se jót, se rosszat. Ugyanis a galuskát készen veszi az ember a boltban..., ha valaki netán nem tudná! :) És a Tupper ezeket a dolgokat itt nem forgalmazza, igazodva a helyi sajátosságokhoz. El sem akartam hinni, hogy itt van valami, amit egyszerűen nem lehet megvenni. Szóval ha valaki ide szándékozik költözni és szereti a galuskát, javaslom, hogy hozzon magával szaggatót, mert ha valamit, azt tuti nem vesz itt. Hasonló gond mutatkozott a nyújtófával is. Itt ugyanis nem divat az a hosszú seprűnyél típusú, mint otthon, de végül is egy rövidebb kiadást azért csak sikerült rendelni az Amazonról. Kenyértartóból sincs nagy választék, krumplinyomót azt azért lehet találni. Venni ezeket nem vettünk, mert Anya összeszedte amik így kiderültek és feladta postán. Igaz még 3 hét alatt nem sikerült ideérnie, de töretlenül hiszek benne, hogy csak a karácsonyi csomagdömping, a repterek időleges lezárása miatt nem érkezett még meg. Annyit tudunk, hogy Magyarországot elhagyta, az pedig már reményre ad okot, mert az USPS-nél nem szívódnak fel csak úgy a csomagok. Nem véletlenül nem szállít Magyarországra sok webshop, az ebayen is sok helyen ki van írva, hogy Mo-ra nem szállít....szóval várunk.

Gondot jelentett a vegeta beszerzése is eleinte, de végül van egy román bolt, ott lehet kapni (megjegyzem olcsóbban, mint otthon!), illetve találtam itt is igazán remek fűszert, ami olyan, mint a vegeta, csak nincs benne só. Igazából talán még jobb is, mint a Podravka vegeta. A következő élelmiszer, amit csak mostanra sikerült beszerezni, az a tarhonya. Nem is hittem volna erről sem, hogy gond lehet. Az áruházak nemzetközi részlegén a zsidó kajáknál lehet megtalálni...sose gondoltam volna....Nem túl olcsó, $3 körül van 45 dkg, de annak is nagyon örültünk, hogy egyáltalán kaptunk.

A húsokkal is van nehézség. Itt pulykát esznek pulykával. Meg persze csirkét, de egyéb szárnyast nem igen ismernek. Ezért aztán a kedvenc ételünk, a kacsa confit is veszélybe került. Kérdeztük az itteni magyarokat, hogy hol lehet venni kacsacombot, meg marha lábszárat. Az első válasz az volt, hogy boltban szinte lehetetlen, inkább piacon. Kimentünk hát a West Side Market-re. Egyetlen helyen árultak kacsacombot... Mikor kértünk 6 db-ot, a hentes elkezdett viccelődni velünk, hogy "csak hatot?!" (összesen 8 volt neki...), aztán mikor lemérte és kiderült, hogy mennyibe kerül, akkor is még rákérdezett, hogy biztosan akarjuk mindet?! Lábszár is csak egy helyen volt...persze szinte teljesen levágva róla az az inas, mócsingos rész. Itt rettegnek a zsírtól, minden zsírmentes, de legalábbis csökkentett zsírtartalmú. Vadászni kell a zsírosabb darálthúst, mert a boltban 5%, max 10%-os zsírtartalmút lehet kapni. Amikor megsütöm, rendesen hagymával meg minden, utána le kell darálni az aprítóval, mert egyszerűen nem esik szét a hús olyan kis inciri-pinciri gombócokra. Baromi vicces:) Vettünk sonkát rántottához, meg akármihez megsütni. Felkockáztam, hogy megsütöm...nem sül meg a saját zsírján, kellett olajat önteni hozzá. Rá volt írva, hogy zsírmentes, de hát nem hittem el, gondoltam, sonka, hogyan lenne már zsírmentes?! Jut eszembe, zsír, na az sincs itt! Beszéltünk a magyar hentessel, mondta hogy senki sem keresi, nem szokott lenni nála sem.

Sok utánajárással, keresgéléssel majdnem mindent meg lehet kapni itt, de azért korántsem  mindent. Úgyhogy ha valaki költözik, kérdezzen! :)

 Itt nincs az embereknek sokféle azonosító számuk, mint otthon, hogy van adóazonosító jel, TAJ-szám, személyi szám...stb, hanem csak egy van a Social Security Number (SSN). Erre azonban nagy szükség van, mert például Ohio államban, ahol mi élünk, nem szerezhet az ember jogsit, ha nincs SSN-je. Szóval nem sokkal a megérkezésünk után el is mentünk az SSN irodába, hogy igényeljünk számot. Itt sajnos kiderült, hogy csak Zsolt kaphat, én nem. Kicsit rosszul esett, de hát ez van... Zsoltnak kértünk, mondták, hogy 3 hét még megérkezik. A 3 hét eltelt és a levél nem jött. Ekkor kezdett el Zsolt telefonálgatni, hogy mi a szitu. Kiderült, hogy a Bevándorlási Hivatalban vagy hol, elírták Zsolt nevét, ezért nem egyeznek az adatok, azt ki kell javíttatni és csak aztán lesz szám. Szóltunk a cégnél a HR-esnek, aki szólt az ügyvédnek, hogy intézkedjen. Ez kb. 2 hete volt. Azóta megérkezett a kártya a számmal, de igazából nem tudjuk használni, mert, mint ahogy később kiderült, a nevet még nem javították ki.

Már nagy szükségünk lett volna a számra, mert mint írtam, sok mindenhez kell. Például nagyon fontos, hogy legyen hiteltörténeted (Credit history), mert az alapján ítélnek meg. Hiteltörténetet lehet építeni a közüzemi számlákkal, hitelkártyákkal, előfizetéses telefonnal is. Mivel mi most még nem fizetünk rezsit, ezért nekünk telefont és hitelkártyát kell szereznünk. A baj csak az, hogy ezekhez kell az SSN. Karácsonyra az AT&T-nél hatalmas akciókkal készültek. Zsolt kinézett magának egy androidos Samsung GalaxyS-t, nekem pedig találtunk egy 1 centbe kerülő HTC Aria okostelót. Én azért szerettem volna okostelót, hogy anyát tudjam közvetlenül hívni GoogleVoice-al, ne kelljen külön számot felhívni, beírni a hívott számot...stb. Zsolt telóját kifejezetten drágán adták, $10-ért.:). Szóval megjött karácsony előtt néhány nappal a kártya, gondoltuk kipróbáljuk, hátha jó lesz a név. Meg is rendeltük neten a telókat, majd másnap kiderült, hogy nem stimmel a név az SSN számnál lévő névvel. És ráadásul az is baj volt, hogy nincs hiteltörténetünk, ezért nem akartak nekünk eladni 2 éves hűségszerződéssel telefont, csak ha befizetünk $500 letétet, amit majd 6-10 hónap múlva visszakaphatunk. Úgy tűnt, nem lesz telefonunk karácsonyra:( Aztán Lóránd barátunk megmentett minket. Először is felajánlotta, hogy eljön nekünk kvázi kezesnek, most nem jut eszembe hogyan mondják angolul (co-signer, Zs.), fel is hívta Zsolt az AT&T-t, de náluk nincs ilyen lehetőség, sajnos....Pedig általában ez működik itt, hogy valaki ha felelősséget vállal érted, akkor kötnek veled szerződést. Végül is Lóránd nevére vettük most meg a telefonokat és majd kb. 6 hónap múlva, amikor már majd lesz hitelkártyánk, átvesszük a mi nevünkre a telefonokat. És a telefonok 24-én délután 2kor megérkeztek!:) Igazi kari ajándék lett!

Itt kétféle hitelkártya létezik. Van az, ami otthon is van, illetve van egy Secured Credit Card nevű, aminek a lényege, hogy befizetsz mondjuk a mi bankunknál (PNC) 400 és 1200 dollár közötti összeget és ez lesz a hitelkereted. Ezt pusztán azért jó így csinálni, hogy kiváltasz egy hitelkártyát, mert így építed a hiteltörténetet. Mert amikor ennek a kártyának szépen, mindig időre fizeted a havi részleteit, akkor egy idő után (fél év) már a bank ad rendes hitelkártyát is. De ehhez is kell SSN....ha majd megoldódik ez a név mizéria, váltunk ki ilyet, hogy végre építhessük a jól fizető adós/ügyfél pozíciónkat. A névvel pedig az egyetlen baj, hogy a Zsolt Mihályt egybeírták... Egy szóköz hiánya miatt nem haladunk hetek óta sehova....

Arra gondoltunk, megmutatjuk milyen itt a karácsonyi dekoráció egy plázában. Van hatalmas karácsonyfa, mézeskalács kiállítás, tessék nézegetni a képeket. Sajnos nem mind lett tökéletes...

 Természetesen az idén is van karácsonyfánk, méghozzá plafonig érő, igaz itt a belmagasság kicsit kisebb, mint otthon, de azért a 7-8 láb magas fa éppen befért. Csak kicsit kellett letörni a csúcsából...:) 

Sütöttünk mézeskalácsot is, lehet kapni itt színes díszítő krémet, vettünk pirosat és zöldet, a fehéret mi csináltuk tojásfehérjéből és porcukorból. Ezzel a 3 színnel rajzoltuk ki a mézeskalácsokat. Szerintünk nagyon szépek lettek:) (Főleg az lett szép amit Reni díszített... Zs.)

 4-5 napja szinte folyamatosan esik a hó, hol jobban, hol kevésbé, de esik. Mostanra már minden szép fehér, le is fényképeztem az utcát. Csak ma kb. 25 cm hó esett:) Az utakat folyamatosan takarítják, de nem ám olyan komoly gépekkel, mint amilyenek otthon vannak. Itt csak fognak egy hótoló lapátot, felszerelik a kocsira, valamilyen pick up-ra, például olyasmire, mint amilyen a Dallasban volt Ray-nek, na ki emlékszik?:) és már mennek is. (Persze ezek a pikupok elég nagydarab állatok... Zs) Majd fotózok egyet, és berakom azt is ide. Szóval itt nem ér váratlanul senkit, hogy tél van, és esik a hó. Annak ellenére, hogy ilyen az időjárás, vasárnap az Ikeában láttunk egy nőt, akinek csak egy vietnámi papucs volt a lábán. Miután mindenhova kocsival mennek, nem foglalkoznak nagyon a hideggel. Gondolom még a garázsban beszáll a kocsiba, a parkolókból eltakarítják a havat, az Ikeában meleg van, szóval jöhet a lábujjközes papucs:) Mi meg persze fázunk. Zsolt vett is magának egy szuper fülvédőt.

Ez az a ház, amiben most lakunk:

Van mókusunk is:)

Ez pedig az utcánk

  Arra gondoltam, érdemes leírni, hogy itt hogyan működik a ruha vásárlás. Már persze csak azt a részt amiben más, mint otthon:) Egyrészt van két nagy outlet üzlethálózat a Marshalls és a TjMax. Csomó üzletük van a városban mindenfelé. Felvásárolják a kimaradt, vagy eleve túl sokat gyártott ruhákat és aztán nagyon olcsón meg lehet venni. Vettem például egy fekete elegáns kardigánt, aminek az eredeti ára a plázában $70 volt, $10ért. De ez nem annyira érdekes, olcsón otthon is lehet ruhát venni. Ami azonban alapjaiban különbözik, az a ruha visszavitele a boltba. Itt ugyanis, ahogyan a filmekben is látjuk, valóban vissza lehet vinni a ruhát. A vásárlástól számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy ha meggondoltunk magunkat, akkor visszavigyük. Na most ez úgy néz ki, hogy egyrészt ugye a blokk meg van, másrészt a címke rajta a ruhán....beállunk a pult elé, és azt mondjuk, "ezt visszaadjuk", erre jön a válasz "természetesen". Kb. ennyi a párbeszéd és a dollárok már ott is figyelnek a pénztárcámban. Semmi kérdezősködés, levásárlási lehetőség, miegymás....Egész egyszerűen a kezembe nyomják a pénzt. És ez valami zseniális dolog. Azt hiszem könnyen hozzá tudok szokni:) Öröm volt kipróbálni.  Kis gyomorideggel álltam a pult előtt, amikor először csináltuk, hogy jaj, biztos majd magyarázkodni kell, vagy valami, de semmi nem volt:) 

Mivel Zsolt köztudottan utál vásárolni, ezért azóta azt csináljuk, hogy megveszem neki, amit gondolok, hogy jó lesz, ő felpróbálja otthon, és ha nem tetszik, vagy nem jó, akkor visszavisszük az üzletbe. Nagyon praktikus:)

 Tegnap el kellett mennünk állatorvoshoz, mert mióta itt vagyunk Yoyo folyton vakarja a fülét. Zsolt egy hete kitakarította neki, kicsit jobb is lett, de csak nem gyógyult meg neki. Ezért aztán már nem lehetett tovább húzni, felkerekedtünk. Van tőlünk kb. 5 percre egy állatklinika, ajánlották, hogy oda menjünk. Megnéztünk a weboldalukon, hogy csütörtökön 6ig vannak, Zsolt egy picit hamarabb eljött a CTL-től, hogy biztosan odaérjünk. Negyed hat után értünk oda, senki nem volt a váróban, örültünk is, hogy nem kell sokat várnunk. Köszöntünk, senki sem köszönt vissza...így indultunk...aztán az ott dolgozó srác megkérdezte, hogy mit akarunk, mi elmondtuk, majd elment. Kis idő múlva visszajött, hogy nem tudnak ma már fogadni, mert csak fél 6ig vannak, 5 perc múlva zárnak. Mondtuk neki, hogy a weben 6 óra van írva, de nem hatotta meg. Elküldött minket. Ilyen fajta bánásmóddal itt még nem találkoztunk. Itt mindenki nagyon kedves, segítőkész, stb. Ha egy bolt mondjuk 10ig van nyitva, akkor oda 9 óra 59kor még be lehet menni. Szóval nem értettük, miért volt ilyen. Aztán hazajöttünk, Zsolt emlékezett, hogy olvasott jókat egy cleveland-i állatklinikáról is, megnéztük, az fél 7ig volt, szóval gyors beültünk a kocsiba és 25 perc múlva már ott is voltunk:)

Ez a hely teljes ellentétje volt az előzőnek. Nagyon kedvesen fogadtak minket, kérdezték honnan jöttünk, egyszóval édesek voltak. Itt viszont kb. 6an voltak előttünk és ők is zártak 20 perc múlva, de ez nem volt akadály, sőt, még azokat is beengedték és ellátták, akik fél 7kor jöttek. A kutya nevén szólítják be az embereket, ez annyira aranyos, ahogy az állatorvos kiabál az ajtóban, hogy "Sunshine", meg "Anastazia":)Mi egy fiatal nőhöz kerültünk, aki olyan mérhetetlen kedvességgel és szeretettel fordult a kutyához, hogy rögtön megnyugodtunk, jó helyen vagyunk. Az asszisztens is simogatta, szeretgette Yoyot. Nagyon alaposan megvizsgálták, mintát vettek a füléből, azt mikroszkóp alatt megnézték...Mindent részletesen elmondtak, elmagyaráztak, beszélgettek velünk. Kaptunk gyógyszert, naponta kell a fülébe tenni, kapott szurit, hogy ne vakarózzon...egyszóval minden a legnagyobb rendben ment. Itt is megkérdezték, hogy honnan jöttünk, üdvözöltek az országukban....olyan jó érzés ilyet tapasztalni!

Két hét múlva kell visszamennünk, akkor majd átbeszéljük, hogy itt milyen oltásokra van szükség. Például itt nem oltják a kutyákat Lyme-kór ellen, mert nincs rá szükség. Ellenben a szúnyog terjeszt valamit, amit otthon nem, szóval az ellen itt védekezni kell. Mindezért fizettünk 45$-t. Azt hiszem, ennyit valószínűleg a Rengei-féle kompániában is fizettünk volna és még ott sincs ekkora körülugrálás, mint amit itt kutya és gazdája egyaránt megkapott.

 Végre nálunk is esik a hó! Ma reggelre csak kevéske esett, de aztán délelőtt elkezdett szakadni, és egy óra alatt annyi esett, mint egész éjjel:) Yoyo-val ki is mentünk játszani az udvarra, és Ő is imádta! Szaladgált, túrta a havat és dobálta a garage salen vásárolt, vagyis inkább ajándékba kapott teniszlabdáját. Mióta itt vagyunk imád labdázni a kertben, otthon soha rá nem lehetett venni, hogy játszon. Nem is értjük mi történt vele...:)

 Megkaptam az első fizetési csekkemet.

Már be is váltottunk. :-D

 Voltunk kosármeccsen, nem is akármilyenen, hanem NBA-n.

A Cleveland Cavaliers játszott a Philadelphia 76ers ellen a clevelandi kosárlabda stadionban. Maga a stadion hatalmas, kb 20000 fős, az ember egészen eltörpül benne.

A hangulat nagyon sajátságos, leginkább egy piknikre hasonlít, az emberek ki-be járkálnak, esznek, söröznek.

Minden szünetben és időkéréskor van valami program, bűvész lép föl, pólókat dobálnak, képen különbséget keresős játék, vagy ha nincs éppen semmi ilyen, akkor a nagy kivetítőn a közönségből mutatnak embereket ahogy szurkolnak. Nagyon jó ahogy meglátod magad a kivetítőn, mindenki integet meg vigyorog. (Persze minket nem mutattak...)

 És természetesen ott vannak az elmaradhatatlan pompom-lányok is.

Mivel a Taco Bell (ez egy mexikóikaja gyorsétterem) is szponzorálja a csapatot, ha a Cleveland 100 pont fölött dob a meccsen, akkor a jegy ellenében adnak a Taco Bellben egy chalupa-t. 

Kb. az utolsó fél percben dobott a Cavaliers egy kosarat, így lett a végeredmény 101:93 a Cleveland javára. >:-)

Szerencsésen (bár nagyon fáradtan) megérkeztünk Chicagoba. A kutyánk remekül viselte az utat, lehet, hogy jobban, mint mi.

Ezután már csak egy rövid, 6 órás autóút várt ránk, és végre aludhattunk.

 Bepakoltunk.

Még nem vagyunk kész.

Bár már eléggé kész vagyunk.

Hááát, ennyi bőröndünk talán nem lesz.

Nem sikerült jó megoldást találni az előző postban említett (a Continental plusz pénzt kér a kutyáért) problémára.

Ezért egy nagysándori vágással oldottuk meg a dolgot. Átszerveztük az utat, és a Budapest-Varsó-Chicago útvonalon fogunk repülni, végig a LOTtal. Chicagoba pedig Lóránd barátunk jön el értünk kocsival, és szállít minket Clevelandbe.

Hmmm, remélem neki nincsenek speciális feltételei a kutyára... :-D

A repjegy megvan, november 11-én indulunk.